A Nyugati-tér Budapest egyik fő közlekedési ütőerének forgalmas csomópontja, ahol - ha éppen nincs világjárvány - akkor egyetlen percre sem áll meg az élet. Itt találkozik a villamos, a metró, a vasút, kismillió közlekedési eszköz. Naponta tízezrek érkeznek ide és távoznak innét. Egy csapat lelkes fotós Haller Szabolcs fotográfus ötletére ősszel, a kijárási korlátozás előtt 24 órán át fotózott a környékén. A Nyugati24 kezdeményezésről az ötletgazdával beszélgettünk.

Honnan jött a Nyugati24 ötlete?

A Metropolitan Egyetem hallgatójaként azt a feladatot kaptuk a riportfotózás tanárunktól, Déri Miklóstól, hogy készítsünk street/utcai dokumentarista fotókat például színek, kontrasztok, komplementerek, éles-életlenek találkozása mentén. Helyszínnek a Nyugati-teret javasolta. Ez annyira lüktető pontja a városnak, hogy gyakorlatilag, ha ide kimész, biztosan találsz magadnak fotótémát.

Egyik csoporttársammal, Kardos Péterrel ötletelve elhatároztuk, hogy szeretnénk ezt a feladatot egy közösségi élménnyé szélesíteni.

Innét jutottunk el oda, hogy különféle csatornákon fotós barátokat és ismeretlen, de lelkes embereket hívunk és velük 24 órán át fotózunk.

Kattints a képekre a nagyobb méretű megtekintéshez

Milyen célt tűztetik ki magatok elé?

Nem akartunk nyomást helyezni senkire azzal, hogy mondjuk egy kiállítási anyagot szeretnénk összehozni.

Inkább azt szerettük volna elérni, hogy mindenki lépje át a saját korlátait, fejlődhessen.

Az volt a célunk, hogy aki eljön, megismerkedhessen hasonló érdeklődésű emberekkel, érezzük jól magunkat egymás társaságában, tanuljunk egymástól, és az itt töltött idő alatt mélyedjünk el a fotózásban.

Kattints a képekre a nagyobb méretű megtekintéshez

Összességében nagy kihívás volt, jól el is fáradtunk, de nagyon jól éreztük magunkat. A Nyugati24 jó alkalom volt arra is, hogy a város, az ország különféle részein élő és alkotó, sokszor csak az internetről megismert fotósokat összehozza, közösen alkossanak, tapasztalatot cseréljenek, barátságok alakuljanak ki.

A különböző látásmódok végül egy izgalmas, komplex anyagot eredményeztek véleményem szerint.

Hogyan éltétek meg ezt a 24 órát?

Ez az időtartam lehetőséget ad arra, hogy átszellemülj, felvedd a ritmust, elengedd a napi problémákat, és utána kizárólag a fotózásra koncentrálj. Többek számára az utcai fotózás kívül esik a komfortzónáján, nekik már ezért nagy élményt jelentett az itt töltött idő.

Kattints a képekre a nagyobb méretű megtekintéshez

Egy nap jó keresztmetszetet ad a társadalomról is: megfordulnak a téren sok tízezren. Érdekes, hogy az itteni közösségről is mennyire sok mindent megtudhatsz akár ennyi idő alatt is. Ugyanazokat dolgokat másként látod, ha újra és újra átmész a téren. Látod, hogy mi történik, hogy alakul át az emberek közege, változik az emberek viselkedése.

Lesz folytatása a kezdeményezésednek?

Akik velünk voltak, mind azt mondták, hogy nyitottak a folytatásra. Van egy csomó ötletem, nyilván a jelen helyzetben sajnos sokat félre kellett tennem. Reméljük, pár hónap múlva újra tudunk majd beszélgetni valami szokatlan, vagy meghökkentő kapcsán.

***

Haller Szabolcs 1983-ban született Pécsen. Szabolcs három éve szerzett fotográfusi végzettséget szülővárosában, jelenleg a Metropolitan Egyetemen fotóművészeti tanulmányokat folytat. Pályafutása során számos önálló kiállítása volt országszerte. Érdeklődésének középpontjában az emberek és a környezete áll. Sokat utazik, a kevésbé ismert oldaláról örökíti meg a világ ismert részeit, főleg portrékon és utcai fotókon keresztül. 2020 óta Fujifilm X fotográfusként a japán gyár márkanagykövete.